Göncruszka

Megújult feszület a katolikus temetőkertben

A megújult feszület a katolikus temetőkertben

Anyák napja-2010.

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Virágok

Új virágládák a Polgármesteri Hivatal előtt

Tulipánfa

Tulipánok

Húsvét 2010.

Húsvét a katolikus templomban

A templomi fotók itt tekinthetők meg!

A képeket Bártfai Valéria készítette.

A  Katolikus Plébánia Templomba ismét visszakerültek a régi áldoztatórácsok, amelyeket egykor az  Ungvárszki és a Ferencz család adományozott . A felújítási és szerelési munkákban az önkormányzat dolgozói segédkeztek.

@@@

Az ünnepek alatt  5 tablóval bővült a TABLÓK  ALBUMA.  A beküldők neve a tablók alatt olvasható. Immár 18-ra gyarapodott az archívum. Az 1976-os és 1977-es  tabló Kozma Erzsikétől, Budapestről  érkezett a napokban.

Már 18 tabló albuma innen is elérhető

@@@

Pihenőpad a Művelődési Ház parkjában.

A napokban néhány köztéri pihenő alkalmatosság, virágtartó került kihelyezésre községünk területén. Remélhetőleg sokáig lesznek díszei településünknek.

Új orvosi rendelő építése képekben

Március 8-án elkezdődött ……

A munkálatokról igyekszünk folyamatosan képekben beszámolni.

Várjuk az újabb fotókat a goncruszkaweb@gmail.com címre!

Alapozás

Az új orvosi rendelő építéséről már 19 kép látható

A képeket Somosi János küldte

Nemzeti ünnep

Közeleg március 15-e, amikor mindannyian kokárdát tűzünk a kabátunkra. De vajon miért éppen piros-fehér-zöld a magyar kokárda, és mióta jelképezik ezek a színek magyarságunkat?

Nincs és talán soha nem is volt a világon olyan népcsoport, amelynek ne lenne, ne lett volna valamilyen jelképe, ami a közösségük együvé tartozását fejezi ki. Egyik ilyen nagyon elterjedt jelkép a zászló. Eredetileg kizárólag a harcmezőn használták, hiszen nagyon praktikus, hogy minden oldalról felismerhető, és rúdra tűzhető: egy-egy csapategységnek külön zászlóik voltak, hogy magasba emelve messziről is jól lehessen látni, melyik csapategység, hol helyezkedik el.

A magyaroknak is, egészen régi időktől fogva voltak zászlóik, de kezdetben nem volt egy egységes, magyar zászló: mindegyik magyar törzsnek különböző zászlaja volt. A letelepedés után Árpád háromszög alakú vörös zászlója vált az uralkodó jelképpé, ami először egy fehér kereszttel egészült ki, majd a különböző uralkodóházak alatt sokat változott.

A piros-fehér-zöld szín először Mátyás korában tűnt fel, egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen.

… a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb.

A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált „divatossá”, így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.

A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

Ünnepi emlékek 11 képben

Czifrák  András archívumából.

Szép ünnepet minden göncruszkainak és Göncruszkáról elszármazottnak!