Nemzeti ünnep

Közeleg március 15-e, amikor mindannyian kokárdát tűzünk a kabátunkra. De vajon miért éppen piros-fehér-zöld a magyar kokárda, és mióta jelképezik ezek a színek magyarságunkat?

Nincs és talán soha nem is volt a világon olyan népcsoport, amelynek ne lenne, ne lett volna valamilyen jelképe, ami a közösségük együvé tartozását fejezi ki. Egyik ilyen nagyon elterjedt jelkép a zászló. Eredetileg kizárólag a harcmezőn használták, hiszen nagyon praktikus, hogy minden oldalról felismerhető, és rúdra tűzhető: egy-egy csapategységnek külön zászlóik voltak, hogy magasba emelve messziről is jól lehessen látni, melyik csapategység, hol helyezkedik el.

A magyaroknak is, egészen régi időktől fogva voltak zászlóik, de kezdetben nem volt egy egységes, magyar zászló: mindegyik magyar törzsnek különböző zászlaja volt. A letelepedés után Árpád háromszög alakú vörös zászlója vált az uralkodó jelképpé, ami először egy fehér kereszttel egészült ki, majd a különböző uralkodóházak alatt sokat változott.

A piros-fehér-zöld szín először Mátyás korában tűnt fel, egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen.

… a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb.

A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált „divatossá”, így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.

A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

Ünnepi emlékek 11 képben

Czifrák  András archívumából.

Szép ünnepet minden göncruszkainak és Göncruszkáról elszármazottnak!

Ez a bejegyzés ezen a napon született: szombat, március 13th, 2010 19:00 órakor, és ebben a kategóriában található: Göncruszka, Hírek, Képgaléria. A kommentek az RSS 2.0 feed-en keresztül is követhetők. Hagyhat kommentet is.