Köszöntjük az Édesanyákat!
Anya…..ugye, nem hervadt még el a tavalyi virág?
Hiszen őrzöd. Könyv lapjai közé préseltél egy szálat a csokorból.
Te, ifjú Anya az elsőt és Te, ősz hajú Anya a sokadikat.
Attól a pillanattól kezdve, ahogy felsír a szülőágyon a csöpp gyönyörűség, a nő élete merő aggodalom. Innentől kezdve másodlagossá válik a divatos ruha, a frizura, a szerelem. Betölti a lelkét a Gyermek. ….hogy egészséges legyen, hogy okos legyen, hogy szép legyen, hogy sikeres legyen…..hogy EMBER legyen…
Akinek egy gyermeke van, úgy érzi szeretete egy és oszthatatlan…akinek hét gyereke van, az úgy érzi, hét szeretete van, hét és oszthatatlan….
Szeretni nagyon-nagyon jó. Ez az Anyák örök kárpótlása. Mindenért. A munkáért, a keserűségért, a millió aggodalomért….
Anya…..ugye, őrzöd a tavalyi virágot?
…. A könyvedben – és a sírodon is……
@