Történelmi értékeink

Göncruszka (Ruszka, Uruszka) Árpád-kori település.

Nevét a Váradi Regestrum már 1220-ban említette Vruzca, majd 1221-ben Rvzka néven.

A település neve több változáson (Ruzka, Ruska, Penig-(fél) Ruska, Wruzka, Kornis Ruska, Dobó Ruszka) is keresztülment a történelem folyamán, végül 1700-tól viseli a Göncruszka nevet.


A falu jelentősebb birtokosai a Kornis és a Dobó családok voltak.

Jelenlétükre utal a falu egykori neve is: Kornis Ruska, Dobó Ruszka. A faluban jelentős birtokkal rendelkező Kornis család 1663-ban hagyta el Göncruszkát. 1650-60-as években a lengyel trónra aspiráló II. Rákóczi Györgyöt a krimi tatárok hátba támadták.


A falut felgyújtó tatárok fogságába kerülő Kornis Gáspár 1663-as kiszabadulásakor gróf Csáki Istvánnénak adja el ruszkai vagyonát, hogy a váltságdíjat vissza tudja fizetni.


A család távozását követően az  ősi templomban lévő kriptájukat lezárták. A kripta sértetlenül vészelte át a történelem viharait, a Kornis, a Petneházy és a Dobó családok leszármazottainak emlékét őrzi.


A falu lakosság a 19. és a 20. század folyamán 1200 és 1500 fő között váltakozott.. A 20. században több jelentős elvándorlási hullám (1905, 1918, 1945, 1956) is sújtotta. 1977-ben Gönchöz csatolták, ami folyamatos visszafejlődést eredményezett. 1991-ben vált ismét önállóvá.


A község legjelentősebb látnivalója a 13. században épített román stílusú református templom, amely  a község északi részén, enyhe magaslaton a Kazinczy utca tengelyében áll.

Református templom

Református templom

Az  épületet a 14. század során gótikus hajóval bővítették. Mai formáját a 18. században, barokk stílusú átalakítását követően nyerte  el. A templom több középkori részletet is megőrzött. A középkorban épült körítőfala ma is áll. A templomhajón és szentélyén lévő félkörös záródású ablakok többsége középkori eredetű. Eredeti tornyának csak az alapfalai maradtak meg.


A 19. században klasszicista stílusban emelt római katolikus templom a falu északi bejáratánál szép természeti környezetben áll.

A római katolikus templom

A római katolikus templom

A templom titulusa: Nagyboldogasszony.

Az öreg, stílusos parókia udvarán szép gyülekezeti otthont (kápolna) létesítettek .

Göncruszkán augusztus 15-én, Mária napján tartanak búcsút. Ilyenkor, vallásfelekezettől függetlenül, az egész falu ünnepel.


Az utóbbi évtizedben mindkét templom komolyzenei koncerteknek is a helyszíne.



A településen két kúriát is találhatunk.

A Bárczay-Patay kúria, amely a Petőfi és Kazinczy utca torkolatától balra található,  1777-ben épült barokk stílusban. A kúria névadója a korábbi birtokos Bárczay János abaúji főispán, aki 1596-ban házasság révén került Göncruszkára.

Bárczay-Patay kúria

Bárczay-Patay kúria

A később leégett kúriát Patay Etelka építtette újjá a19. században, mely során a kúria klasszicista jegyekkel bővült.  A földszintes, háromtraktusos épület ablakkeretei copf stílusúak. A kúriához tartozik még egy közel 1,5 hektáros terület.

Az épület 2006-ban lett teljesen felújítva, komfortosítva, parkosítva.

Jelenleg Művelődési Házként funkcionál.


A faluban található még az egykori Kornis-Kazinczy kúria.

Itt élt férjével Krajnyik József kassai táblabíróval Kazinczy Klára, az író-nyelvújító Kazinczy Ferenc egyik testvére. Maga az író is sokszor megfordult a házban.

Kornis-Kazinczy kúria

Kornis-Kazinczy kúria

Az egyszerű lakóház jellegű, kis belső kerttel rendelkező udvarház felújításra szorul. Jelenleg magánkézben van. A látogató a Kazinczy utcában találhat rá.


A Községháza közelében álló Kápolna kriptájában nyugszik a Kazinczy család több tagja is.

Kápolna

Kápolna

Krajnyik- kripta

Krajnyik- kripta

A korabeli feljegyzések szerint az 1800-as évek derekán közel 250 zsidó élt községünkben.

Saját zsinagógájuk volt a Fő utcán – mai Hangulat Söröző helyén – melyet a második világháború után lebontottak.

Zsidótemető

Zsidótemető

A hajdani jelentős számú zsidó lakosságra emlékeztetnek a zsidó temető 18-19. századi sírkövei. Az Állomás útról megközelíthető sírkert zömök sírkövei egyszerű formájú, vöröses “darázskőből” faragott síremlékek.


A két világháborúban hetvenöt Göncruszkáról besorozott katona vesztette életét. Legtöbbjük ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszik.

Hősi emlékmű

Hősi Emlékmű

Az elesettekre emlékeztető Hősi Emlékmű, mely a faluból elhurcolt zsidók nevét is megörökíti, az Önkormányzat melletti díszkertben található.


Forrás:  GÖNCRUSZKA  Műemlékek

Tájak-Korok-Múzeumok  Kiskönyvtára

434. szám